Green Talk – „Az energetika, mint az építészet meghatározó tényezője”

Green Talk – „Az energetika, mint az építészet meghatározó tényezője”

0 1715

A RICS és a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) által szervezett Green Talk rendezvényen részt vehetett kollégánk is, melyen Dr. Reith András PhD, a Mérték Építészeti Stúdió műteremvezetője tartott előadást az energetika építészeti tervezésben való jelentőségéről.

Épületek tervezése kapcsán, ami igényként mindig felmerül az az, hogy „gyorsan, olcsón, hatékonyan”! Manapság pedig igényként felmerül még az is, hogy minél „zöldebb” legyen! Ez alatt sokan mást értenek, de lényegében „zöld építészet” alatt a klímatudatos építészetet értjük, melyet valamilyen gépészeti technológiával egészítünk ki a magasabb komfort és a kisebb energiaterhelés elérése érdekében.

A klímatudatos épülettervezésnél fontos, hogy ne csak az épület szintjén vizsgáljuk meg a különböző hatásokat, hanem a város szintjétől egyre részletesebben, egyre közelebbről szemléljük a problémát, így a városi léptéktől indulva, az épületen át a helyiségekig vizsgáljuk az épület komfortos használatát befolyásoló tényezőket.

Ez azért is fontos, mert már az épület optimális elhelyezése szempontjából is meghatározó a benapozás, az áramlások, a légmozgások, a meglévő épített környezet által létrejövő adottságok.

Ezeket ma már manuális számítási módszerek helyett számítógépes szimulációkkal határozzák meg. Ilyen módszerrel megmondható akár egy nagyobb léptékű épület esetén is az éves hőenergiaigény, de végezhetünk benapozásvizsgálatot, áramlástechnikai elemzést is. Ezáltal rengeteg időt takaríthatunk meg, míg manuálisan 5 változatot tudnánk megvizsgálni, ugyanannyi idő alatt parametrikus tervezéssel akár 100 vagy 1000 variációt. Nem beszélve ennek a költségvonzatáról, és arról hogy ezekkel a rendszerekkel bonyolult formákat is egyszerűen lehet analizálni. Így elkerülhető például a tartószerkezet túlméretezése. Ezekkel a vizsgálatokkal sikerült azt is kimutatni, hogy téves azt gondolni, hogy csak a transzparens felületek „U”-értéke a meghatározó energetikai szempont, mint ahogyan az is helytelen elgondolás, hogy az északi homlokzatra nem kell árnyékolás, mert igenis szükséges!

A szimulációs módszerek több csoportba sorolhatók, a „white box” módszer a fizikai modellekre alapoz, míg a „black box” statisztikai adatbázisra épít. Ezek ötvözött, továbbfejlesztett, jövőbe mutató változata a „gray box”, mely egy hibrid modell, az előző kettő ötvözeteként jön létre. Talán egyetlen bizonytalanság a szoftverben a használói magatartás, és a megfelelő üzemeltetés, mely a legkevésbé kiszámítható.

 

A hagyományos épülettervezés során elválnak a szakági tervezések egymástól, és lényegében egymástól függetlenül, minimális kommunikációval oldják meg a szakemberek a felmerülő problémákat, így a megálmodott tömegformától általában nagyon messze kerül a megvalósuló épület kialakítása, és a hatékonyság, a komfort mindenképp csorbát szenved.

A hagyományos tervezéstől eltérően, melyben erős hierarchia, linearitás jelenik meg a tervezés menetében, egy integrált tervezést preferál az előadó, melyben egy minden szakágat, építészt, energetikust, épületgépészt, elektromos szakértőt, statikust, tájépítészt képviselő belső szakértői kör a tervezés kezdetétől a végéig együttműködve dolgozik. Persze ez azt jelenti, hogy a tervezés kezdeti fázisa több időt és energiát vesz igénybe, mivel egy problémát többször át kell rágni, és közösen megoldani, de ez mindenképp szükséges ahhoz, hogy hatékony legyen a későbbiekben az épület, és nem mellesleg alacsonyabb költség mellett lehetünk hatással az épület formálására.

Az integrált tervezés nagy előnye a hagyományoshoz képest a megbízó aktív szerepvállalása, energetikus bevonása a tervezésbe, az építész szerepe több mint „design” és formatervezés, ezen kívül a korai együttműködés hatékonysága, melynek alapvetőnek kellene lennie!

 

Manapság a változó igényekhez kellene alkalmazkodnunk új munkafolyamatokkal, eszközökkel, módszerekkel, hiszen elképesztő mértékben változnak a körülmények. Már csak a klímaváltozást tekintve is, néhány év alatt iszonyatos mértékű volt a felmelegedés. Az hogy hőszigeteljük az épületünket, ma már nem elég, hiszen egy irodaépületet tekintve a rengeteg számítógép, berendezés már önmagában belülről fűti az épületet, ezért mindenképp szükséges egy belső hűtés és szellőztetés is. De másrészt nem biztos, hogy az a célravezető és egészséges, ha lehűtjük a belső tereinket 20 °C-ra a külső 38 °C-hoz képest. Sokkal több szempontot kellene figyelembe vennünk egy komfortos épület tervezése és kivitelezése során, és jóval több időt kellene fordítanunk a tervezés kezdeti fázisaira.

 

 

Készítette: 

Tóth Annamária

okleveles építészmérnök

Budapest, 2015. június 10.